Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A KÁPOLNA ELSŐ 100 ÉVE

2008.02.10

 

A KÁPOLNA ELSŐ 100 ÉVE.

 

 

 

Az 1700-as évek elején  vissza-vissza térő, pusztító epemirigy (pestis) járvány ütötte fel a fejét az országban, ami nem kímélte Szolnok város lakóit sem. Ebben a reménytelen helyzetben csak egy út volt a megmenekülésre, mégpedig egy hathatós közbenjáró segítségét kérni. Ez a közbenjáró nem volt más, mint XAVÉRI SZENT FERENC, akihez már a halálától, 1552-től nagy bizalommal fordultak a ragályos betegségektől rettegők világszerte.

 

A járványtól megszabadúlva  Szolnok város lakói Xavéri Szent Ferenc tiszteletére és a járványban elhunytak emlékére, Mihály ab Althann váci püspök engedelmével, 1733-ban kápolnát emeltek. A kápolnát az akkori város határain kívülre építették, oda ahová a járványban elhunytakat temették. A város terjeszksdése által, mára már a kápolna Szolnok központjában helyezkedik el. 1735-ben felsőbb meghatalmazásra Tuchinszky Miklós atya, az akkori szolnoki administrator szentelte fel.

 

1743-ban ismét nagy csapások érték Szolnok városát. Ebben az évben május 17-én kétszer ütött ki tűz, amelyben 145 ház lett a lángok martaléka, de már néhány nappal korábban, május 4-én még ettől is nagyobb veszedelem jelent meg, újból felütötte a fejét a dög-halál (pestis). Ekkor a 4000-5000 lakosból 480 vált a ragály áldozatává. A betegségtől rettegő lakosság magába szállt és Istenhez folyamodott, ismét kérve szolgáját, Xavéri Szent  Ferencet, India és Japán apostolát, hogy járjon közbe értük, tudva azt, hogy Indiának Malakka nevű városában az Ő holttestének odavitelére- mely a mai napig épségben maradt- a pusztító pestis azonnal megszünt. 1749-ben (korábban ezt az évet tartották a kápolna építése évének, de ez megcáfolásra került az 1733-as évvel szemben) a megyés püspök engedélyével megfogadták, hogy december 3-át Szolnok fogadalmi ünnepévé szentelik és évente munkaszüneti nappal megünneplik. A kor vallásos életének meghatározó és egyben leglátványosabb elemét jelentik a több ezer főt számláló körmenetek. Ennek útvonalát a város vezetése jegyzőkönyvben rögzítette (1827. évi végzés: "a Tanács tagjai ne szétoszolva a nép között, hanem párban a kántor előtt sorban és a hívatalba esett beiktatás ideje és a táblánál való ülésük szerint" vegyenk részt a körmeneteken.). Évente e napon a Szentháromság temlomban szentmisét tartottak, teljes papi segédlettel, melyen  a város nagy része megjelent, de szép számmal voltak jelen más településekről is zarándokok. "Innen indult a menet a Só házak előtt a Várbéli kápolnába... onnan vissza indul és folytatódik a Város Háza előtt vivő Nagy Ország úton a Xavérius Szent Ferentz Kápolnájába, onnand ismét... a várost körül kerülve a Nagy Tizedi Szérős kertek és Vásár állás mellett a Tégla háznál lévő Szent János Kápolnájába, onnan végre a Tisza parton a Nagy Templomba visszatér..." 
"A körmenetekben a céhek is résztvettek. 1822-ben az alábbi sorrendet állapították meg maguk számára: 1. légyen a Bets. Szabó Czéh, 2. a Bets. Kováts Czéh, 3. a Csizmadia Czéh, 4. Szijjártó és Varga Czéh, 5. a Szűts Czéh, 6. a Takáts czéh, 7. a Keőmíves, Ats, Asztalos, Pintér és Üveges Czéh, 8. a Molnár, 9. a Halász Czéh. A céhek emlékét több oltár őrzi a ferences templomban: a legtekintélyesebb céh, a szabóké által 1752-ben állíttatott Szent Antal oltárának címerében ollót, tűt, vasalót láthatunk; a csizmadiák által kilencven évvel később állíttatott Szent István oltár címerpajzsában két oroszlán csizmát tart...."

 

1767-től rendkívüli megtiszteltetés éri a kápolnába betérőket. XIII. Kelemen pápa 1767. JANUÁR 21-én kelt brévéjében búcsút engedélyezett a kápolna látogatóinak.

 

A kápolna tornyát Szolnok város építtette 1808-ban. A kápolna jelentőségét mutatja, hogy  a körülötte elterülő városrészt Ferencvárosnak hívták hivatalosan. Még ferencvárosi iskola is volt.

 

1811-ben öntötte Eberhard Henrik Pesten a kápolna első harangját, amit 1812-ben szentelt fel Kámánházy László váci püspök. A Xavéri Szent Ferenc harangot Szolnok város ajándékozta a kápolnának. A harang súlya 56 font (20, 9 Kg).

 

"Az 1831. évi országos kolerajárvány után a Vártemplomban hálaadó mise volt, majd 1832-ben Szolnok város bírája, vezetői és közönsége a város védőszentjévé választotta XAVÉRI SZENT FERENCET és helyi külön ünneppel tisztelte meg, olymódon, hogy évente agusztus 6-án vagy ezt a napot követö vasárnapon a kápolnához zarándokolnak. Ezt a határozatot Nádasdy Ferenc püspök jóváhagyta. Zarándoklatok alkalmával szabadtéri misét tartottak, mert a tömeg nem fért be a kápolnába."

 

A Vártemplom XIX. századi liturgikus rendje így említette Xavéri Szent Ferencet: "Patronus Oppidi-a Város védőszentje".

 

 

 

Folytatás a KÁPOLNA MÁSODIK 100 ÉVE menüpont alatt.

 

 

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

5000.Szolnok,Botond út 2.

(Lipták Sándor, 2008.08.12 15:49)

Mérhetetlen gyalázat,hogy a Xavéri Szent Ferenc Kápolna- évtizedek óta- Szolnok egyik szégyenfoltja!
A prolikból és prosztókból lett újgazdagok,semmirekellő politikusok egyetlen hétvégén
elszórakozzák azt az összeget melyből a kápolna mél-
tósággal uralná az Ady Endre út központját...

Szolnok

(CS. F., 2014.05.11 06:56)

Feltételezhető, hogy néplapról van másolva. A fénymásolaton a "p" betűnek csak a hasa van meg) 1989. november 21. Kaposvári Gyula

1989. november 21. Nevezetes épületeink

A Xavéri Szent Ferenc kápolna Szolnokon

Részlet: Az egykori Nagykereszt utca /később Horánszky u./, ma Ady Endre úton látható kis kápolna nemcsak műemléki értéke, hanem várostörténeti jelentősége miatt is megérdemli a figyelmet. ...

(...) A műemlékjellegű (megjegyzés: 1949. óta a 13. számú törvényrendelet alapján országos védelem alatt álló műemléknek van nyilvánítva. 1992. május 10. Vasárnap - című újságról - Szolnok utcaneveink eredete ... A X. SZt. K. - K. GY.)

... a kápolna tornyát 19. század végén megújították. A tornyon körülfutó erőteljes, egyenes párkányt megtörve, mind a négy oldalon egy - egy háromszög alakú oromzatot iktattak bele, elrontva ezzel az eredeti egyenes, nyugodt vonalát. (...)

Ha most a XXI. század modern világában itt, a földön jártában látná Kaposvári Gyula Úr a kápolna körüli elrontottakat, igencsak lenne jó néhány keresetlen szava! ... Kérem szépen a drága lelkét. hogy onnan "fentről" legyen szíves szóvá tenni a helytelen történéseket ugyanúgy, mint amikor az Ady Endre út építésénél megakadályozta a kápolna ledózerolását. Áldd meg ezért is Őt jó Istenem!!!

malu16@freemail.hu

(Renáta, 2009.06.24 21:36)

Tényleg szörnyű állapotban van ez a műemlékmég jó hogy vannak olyan emberek akik foglalkoznak a műemlék felujitásával!

5000.Szolnok,Botond Út 2.

(Lipták Sándor, 2009.05.22 15:10)


Simon Tibor kántor-karnagy Úr gondolatai
megerősítettek abban a hitemben,hogy vannak "még"?
jóemberek!....

Budapest

(Simon Tibor kántor-karnagy, 2008.11.21 22:20)

Nos, először talán az előttem szóló véleményére reagálnék. Sajnos majdnem mindenben igaza van. Viszont "a prolikból és prosztókból lett újgazdagok,semmirekellő politikusok" mellett talán még egy réteg van, aki mondjuk nem elszórakozza ezt az összeget, hanem mondjuk egy évben 4-szer kimegy Rómába, azért, hogy a lelkekben építsen templomot, az ittenit pedig hagyja összedőlni.
Farkas János plébánossága idején egy bizonyos Patonai Józsefné Dr. Kovács Zsuzsanna az örökségéből 11 millió forint körüli összeget hagyott a kápolna javára végrendeletben. Az igaz, hogy a kápolna az Önkormányzat tulajdona, de egy templomra nyilván az Egyháznak van szüksége és nem egy önkormányzatnak. Szerintem ha az örökséget a végrendeletnek megfelelően a Kápolnára fordítanák, esetleg az Önkormányzat sem zárkózna el attól, hogy közösen újítanák fel, vagyis a legszükségesebb munkálatok megtörténnének. 4 évig jártam ebbe a templomba vasárnapi misét orgonálni és 50-60 hívő minden alkalommal összejött. Mivel a Kápolna egyházjogi értelemben a Jézus Szíve Plébánia területén van, így az illetékes plébánosnak kellene intézkedni a kápolna sorsáról, figyelembe véve a hívek ezzel kapcsolatos kérését. Azon kívül tudom, hogy napközben is hányan betérnek egy ilyen forgalmas helyen lévő templomba csak egy percre.
Nagyon örültem a honlapnak, akárki is a szerkesztő, további jó munkát kívánok neki. Remélem idő múltával, majd egy külön menüpontba olvashatunk a felújítás történetéről is.